Nagy sikerek a legkisebb magyarországi településen, Megyeren

Magyarország legkisebb települése hatalmas fejlődésen ment eddig keresztül, de még koránt sincs vége.
Megyer polgármestere Pajer Kristóf igazán követendő példát állít mindenki elé. A leleményesség és rátermettség eddig sok pályázati pénzt hozott a településnek.
A fejlesztési irányvonalak között jelentős szerepe van a turizmusfejlesztésnek, a helyi termékeknek, az épített és természeti értékek megőrzésének.

- Lakosok száma: 56 fő
- Település területe 463 ha
- Település belterülete: 14 ha

A projektek kiegészítő jellege révén helyreállítható lett több épített örökségi jelentősegű épület és más látnivaló. Ezáltal létrejött egy olyan egyedi, vidéki hangulatú, kulturális központ, amely gyarapítja, színesíti a térség idegenforgalmi kínálatát.
Az önkormányzat széleskörű konzultációs folyamatot kezdeményezett. Ennek keretében a helyi lakosság, az ingatlan tulajdonosok javaslatot tehettek arra, hogy mely épület tartozzon a helyreállítandó kulturális jelentősegű helyszínek közé. A helyi lakosok bevonása a kulturális örökséghez tartozó nevezetességek kiválasztásába és ismertetésébe innovatívnak tekinthető, mert egy olyan új módszert jelent, amely réven a térség emberi erőforrásai összefonódnak a természeti és kulturális erőforrásokkal. A projekt egyfajta „élő múzeumot” hozott létre. Az épületek kulcsait a helyi lakosok őrzik. Ők segítik a vendégházzá alakított épületekbe érkező vendégeket: elmagyarázzák a látnivalók különböző építészeti és gyakorlati jellegzetességeit, bemutatják az egykor az
épületekben zajló életet (például a hagyományos kemencék és szerszámok használatát).
Az külön eredmény, hogy az elhagyott házak új funkciót kaptak, ezáltal gazdasági eredményt produkálhatnak.

A projekt kezdeményezője Megyer Község Önkormányzata volt, miután felismerte, hogy a település tárgyi és építészeti kulturális öröksége nem részesül megfelelő megbecsülésben. A település az utóbbi évtizedekben elnéptelenedésnek indult, az üres házak funkciójuk elvesztésével romlásnak indultak. Szerencse volt a szerencsétlenségében, hogy a települést elkerülte az 70’ –s évek épületfejlesztési hulláma, így jellegében meg tudta őrizni régi hangulatát. Régebben már egyszer megpróbálkoztak egy „bemutató falu” projekttel, de sikertelenül. Az üres ingatlanokat megvásárló baráti körnek már volt kidolgozott stratégiája arra irányulóan, hogy építészeti, természeti és kulturális erőforrásait hogyan népszerűsítse a látogatóknak. A fejlesztési elképzelések megvalósításához a települést átfogó projekt eddig összesen 63 millió Ft EU-s és nemzeti támogatást kapott,
amelyhez további 27 millió Ft önerőre volt szükség.

Az utolsó körben végül öt falusi szálláshely, egy emlékház, egy tájház, négy utcai homlokzat, egy harangláb és egy közösségi tér valamint különféle eszközök kerültek kiválasztásra. Ennek során előnyt élveztek azok az épületek, amelyek egyedi tulajdonságokkal bírnak. A magántulajdonban levő ingatlanok tulajdonosai felkérést kaptak, hogy engedélyezzék az önkormányzat számára, hogy helyi védelem alá helyezze az épületeket.

A projekt eredményeképpen sikerült helyreállítani egy sor kulturális jelentősegű helyszínt, aminek köszönhetően megnövekedett a településre látogatók száma. A látogatók között nemcsak turisták voltak, hanem az építészet, illetve a vidéki élet iránt érdeklődők is. Ezért is volt szerencsés, hogy a
projekt része lett a szálláshelyek kialakítása, és így mostanáig 36 vendégággyal bővültek. Egy másik fontos teljesítmény volt továbbá, hogy a projekt mozgósította a helyi lakosságot, és létrehozott egy társadalmi tőkét, amely a település kulturális örökségének megbecsülésén alapul.

Bővebben: www.megyer.hu